Már csak 5 napot kell várni és újra itt van a futball világbajnokság. Ebben a sorozatomban bemutatom a csapatokat, azok legfőbb erősségeit, gyengéit, esélyeit és, hogy milyen játék várható tőlük.

Az a csoda lehet, hogy nem is akkora csoda, hanem sokkal inkább rengeteg energia ráfordításával elért siker, mindenesetre az tény, hogy egészen a 2016-os Európa-bajnokságig egyetlen alkalommal sem sikerült nagy tornára kijutnia Izlandnak. Azonban az északiak, akkor, nem elégedtek meg a kijutással és egészen a negyeddöntőig meneteltek. Idén nyáron újra sporttörténelmet írnak, hiszen, ezidáig még soha nem szerepeltek világbajnokságon. Álmaikat persze most is továbbírnák, annál is inkább, mivel Izland, selejtezőcsoportját megnyerve - épp egyik vb csoportellenfele Horvátország előtt - jutott ki a világversenyre. Papíron tehát továbbléphetnek a csoportból is, bár déli szomszédainknak is itt a legjobb lehetőségük a revansra. Az viszont elvitathatatlan, hogy az izlandi válogatott jelenleg, fénykorát éli.

Az izlandi kapitány, Heimir Hallgrímsson alapvetően a 4-4-2-es hagyományos felállás híve, melyben, olykor annyi változtatást szokott eszközölni, hogy a csapat sztárját, Gylfi Sigurdssont mintegy árnyékékként játszatva feljebb tolja, így 4-4-1-1-es formációra váltva. Az izlandiak, felíveléseken alapuló angolos futballt játszanak, a széleket jól használva. Rendkívül jó a fejjátékuk és épp ezért különösen veszélyesek rögzített szituációkból. Gyengéjük egyértelműen a nemzetközi rutin hiánya lehet, illetve az, hogy ha nem működik a szervezett csapatjátékuk egy meccsen, akkor Sigurdssonon kívül nem nagyon van, aki a hátára vegye a gárdát.

A kapuban a veterán hálóőr Hannes Thór Halldórsson (34) védhet, esetleges cseréje a fiatal mindössze 23 éves Rúnarsson lehet.

A klubjában, jobbára belső védőként szereplő Eyjólfsson, vagy Saevarsson játszhat majd jobbhátvédként a csapatban. A középső védők szerepét, vagy a két Rosztovos hátvéd egyike Ragnar Sigurdsson illetve, Ingason, vagy pedig a tapasztaltabb játékosok közé tartozó Árnason (35) töltheti be. Bal oldali védőként Skúlason, vagy az eredeti posztját tekintve középhátvéd Magnússon (Bristol City) szerepelhet majd.

A középpálya jobb oldalán, az egyébként inkább szélső támadóként bevethető Johann Berg Gudmundsson foglalhat helyet. A középpálya közepén a csapatkapitány Aron Gunnarsson (Cardiff City) mellett a csapat legértékesebb tagja az Evertonos Gylfi Sigurdsson szerepelhet, ha 1 előretolt ékkel lép pályára az alakulat, akkor Sigurdsson feljebb lép, és helyét a középpályán az Udinise labdarúgója Hallfredsson veheti át.

Elől az Augsburgos Alfred Finbogason mellett Björn Sigurdarson (Rosztov) vagy Bödvarsson (Reading) kaphat szerepet.

Izland válogatottja kifejezetten nincs jó formában, a felkészülési mérkőzések közül 2 döntetlen mellett mindössze egyet sikerült megnyerniük. Ettől függetlenül biztos, hogy egy ellenfelének sem lesz könnyű dolga ellenük, a nagyon komoly fizikumot igénylő párharcok erőltetésének köszönhetően. Csoportjukban Argentínán kívül mindegyik csapat verhetőnek tűnik, és a dél-amerikaiak sem mehetnek biztosra ellenük, úgyhogy érdekes küzdelmeknek lehetünk majd a szemtanúi. Mindenesetre az majd a tornán elválik, hogy tovább írják-e történetük legnagyobb futballsikerét.

Tipp a csoportban: 3.hely
Tipp a végső helyezésre: csoportkör

Már csak 5 napot kell várni és újra itt van a futball világbajnokság. Ebben a sorozatomban bemutatom a csapatokat, azok legfőbb erősségeit, gyengéit, esélyeit és, hogy milyen játék várható tőlük.

Hasonlóan Ronaldohoz Lionel Messinek is egy, a talán legfényesebb aranyérem hiányzik a gyűjteményéből, kettejük párharcában tehát ez is egyenlőséget mutat. Ha idén végre valamelyikük megnyeri, azzal könnyen a másik előtt érezhetik majd magukat sikerességben, de itt megint csak ott a "ha", és ebbe még nagyon sok válogatott beleszólna. Az előző világbajnokság ezüstérmese persze egy pillanatig sem fogja feladni az elsőségért szőtt álmait.

Ennek a nagyon erős argentin válogatottnak, a legnagyobb ereje variálhatóságában rejlik, amellyel, gond nélkül meg tudja változtatni, akár pillanatok alatt a taktikai felállást Jorge Sampaoli mester. Messiék nagy egyéniségek alkotta támadófutballjuk miatt irigylésre méltó helyzetben vannak, bár az egyénieskedés könnyen a játék kárára mehet, és talán már Messi sem annyira megállíthatatlan, mint fénykorában. A válogatott a 4-2-3-1, vagy a 3-4-2-1-es formációban léphet pályára, ez utóbbiban Messi egy másik támadóval beljebb vontan játszhatna, így a széleken még plusz egy-egy támadó tudna csatlakozni a támadásokhoz, ezzel viszont azt kockáztatnák, hogy a szélsők helyén, könnyen indíthatnak ellentámadást az ellenfelek. Többek közt ezért is valószínűbb a valamivel hagyományosabb 4-2-3-1-es játékrendszer.

A Sergio Romero sérülésével megüresedett kapusposztot Willy Caballero, a Chelsea hálóőre kapta meg, aki már az előző idényben is egész jó beugró kapus volt a Manchester Cityben, bár Romero hiánya így is hatalmas érvágás Argentína válogatottjának.

A védelem közepén Nicolás Otamendi (Manchester City) játéka megkérdőjelezhetetlen. Mellette Federico Fazio (AS Roma), vagy Marcos Rojó (Manchester United) kaphat szerepet, mint belső védő, illetve esetleg Javier Mascerano is tud hátrébb játszani középhátvédként. Amennyiben 4 védős rendszernél maradna a szövetségi kapitány, a bal oldalon Nicolás Tagliafico (Ajax), a jobb oldalon pedig Gabriel Mercado (Sevilla), vagy pedig az eredetileg jobbszélső a Benfica támadója Eduardo Slavio kaphatna lehetőséget.

A középpálya közepén védekező szerepkörben az imént említett Mascerano mellett, Lucas Biglia (Milan) és Lo Celso (PSG) között válogathat a mester. Inkább támadásépítésért lehet felelős középen Éver Banega (Sevilla), vagy a szélen is egyaránt bevethető Paolo Dybala (Juventus).

Elől a 3 támadó a Di Maria, Kun Aguero, Leo Messi hármas lehet, olyan cserékkel, mint a már említett Dybala, a Boca Juniors tehetséges szélsője Cristian Pavon, vagy épp Higuain.

Sokan hiányolhatják a keretből, az idei év olasz gólkirályát, Mauro Icardit, aki állítólag nincs benne Messi baráti körében, nos lehet emiatt nem utazik a tornára, mindenesetre, csatárposzton azért így sem panaszkodhat a csapat. A legnagyobb problémája valószínűleg nem is a gólszerzéssel lesznek a gárdának, sokkal inkább a középső és a hátsó alakzat miatt fájhat a fejük, mert itt azért könnyen sebezhetőek. Ugyan a csoportból bárki képes meglepetést elérni ez ellen az argentin válogatott ellen, a realitás továbbra is csoport elsőséget jelez előre számukra.

Tipp a csoportban: 1. hely
Tipp a végső helyezésre: negyeddöntő

Már csak 7 napot kell várni és újra itt van a futball világbajnokság. Ebben a sorozatomban bemutatom a csapatokat, azok legfőbb erősségeit, gyengéit, esélyeit és, hogy milyen játék várható tőlük.

Dánia legnagyobb nemzetközi sikere 1992-ből származik, ahol a tornára utólag behívva hódították el az Európa-bajnoki serleget. A világbajnokságok történetében ezt a sikert még nem sikerült megközelíteni, legjobb eredményük ugyanis egy negyeddöntős szereplés, mindenesetre ha ezt sikerülne megismételni, már az is nagy dolog lenne az észak-európai válogatottól.

A kapuban, a legendás Peter Schmeichel fia Kasper áll majd, akinek nem kis érdemei vannak abban, hogy 2 éve a Leicester óriási meglepetésre megnyerte a Premier League-t, ahhoz, hogy még inkább öregbítse a család hírnevét, most itt a világbajnokságon is sokat tehet, esetleges bravúrokkal segítve csapatát a menetelésben. A fiatal és az idősebb játékosok megfelelően vannak vegyítve a csapatban, és masszívan is védekeznek. Ami a csapat gyengéje, hogy Christian Eriksenen, valamint kapusukon, Schmeichelen kívül, jóformán senki sem képes extra teljesítményre, és ez egy erősebb válogatott ellen nem sokra lesz elég.  Age Hareide kapitány a 4-2-3-1-es felállást szorgalmazza a csapatnál, melyben komoly szerep jut a szélsőknek a helyzetek előkészítésében, akár beadásokkal, akár a védelem mögé kerülve visszagurításokkal.

A védelem közepén a Chelsea fiatal tehetsége Andreas Christiansen, valamint a csapatkapitány, a Sevilla játékosa, Simon Kjaer kaphat szerepet, és akkor még ott van, a szintén belső védő Jannik Vestergaard (Mönchengladbach) is cserének. Az Udinise jobbhátvédje Jens Stryger Larsen, bevethető egyaránt a jobb és a bal oldalán is a védelemnek, hozzá csatlakozhat vagy a bal oldalra Jonas Knudsen, vagy a jobb oldalra Henrik Dalsgaard, mindketten a Championshipben szerepelnek.

A két védekező középpályás posztján, a 33 éves William Kvist (Kobenhavn) és a Werder Bremen légiósa Thomas Delaney élvezi a bizalmat, cseréjük Lasse Schöne (Ajax) lehet. A csapat sztárja, a Tottenham támadó középpályása, Christian Eriksen kapja vélhetően, az irányító szerepkört a csapaton belül, őt a 35 éves Michael Khron-Dehli (Deportivo La Coruna) válthatja.

A bal szélen a Celta Vigo támadója Pione Sisto, míg a pálya jobb oldalán a Leipziges Yussuf Poulsen szerepeltetésére van a legnagyobb esély, a középcsatár poszton pedig Nicolai Jörgensen (Feyenoord) juthat szóhoz. Ezen kívül rengeteg támadó szerepel még a keretben, szóval bőven lesz lehetősége válogatni Hareide mesternek, de talán az Ajax fiatal tehetségének Kasper Dolbergnek van esélye a legtöbb játékidőre.

A csapat legnagyobb kimaradója Nicklas Bendtner, aki a torna előtt nem sokkal sérült meg, bár biztosan van, aki nem tartja ezt akkora csapásnak a dán csapatra nézve, de a termetéből adódó előnyök a kapu előtt azért hiányozhatnak még. A szervezett, kemény, beíveléseken alapuló, tipikus északi focit játszó alakulat nagyon jól használja a széleket. Emellett legnagyobb erősségük Eriksen lövőrepertoárja, melyekkel mérkőzéseket dönthetnek el a javukra. Ha hozzák a stabil védekezésüket és nem nagyon hibáznak, akár 1-1 gólokkal is tovább lépegethetnek.

Tipp a csoportban: 2. hely
Tipp a végső helyezésre: nyolcaddöntő

Már csak 8 napot kell várni és újra itt van a futball világbajnokság. Ebben a sorozatomban bemutatom a csapatokat, azok legfőbb erősségeit, gyengéit, esélyeit és, hogy milyen játék várható tőlük.

Peru 36 év után jutott ki újra világbajnokságra, méghozzá az Új-Zéland elleni playoff párharcon keresztül. A csapat nagy része mexikói és brazil csapatokban rúgja a bőrt, de akadnak angliai, orosz, portugál és holland légiósai a keretnek. A perui csapat ereje elsősorban szervezettségében rejlik, kifejezetten jó formában van a csapat, ráadásul olyan válogatottakon tudtak felülkerekedni, mint a horvát, vagy az izlandi, úgyhogy semmiképp sem szabad lebecsülni őket.

Kifejezetten keményen, erőszakosan játszó alakulatról van szó, melynek játéka sok csapatnak nem fog ízleni. Támadásoknál, gyakran lőnek távolról is, és a kipattanó labdákra rendre, vércseként érkezik veterán csatáruk Paolo Guerrero. Védekezésben nagyon masszívak, olykor önfeláldozóak, támadásban pedig kifejezetten kombinatív játékot játszanak. Legnagyobb gyengéjük, legalábbis a játékosok nagy részénél, a komoly nemzetközi rutin hiánya lehet. Ricardo Gareca szövetségi kapitány alapvetően a 4-2-1-3-as felállás híve, melybe rendkívül jól illesztette be a gyors játékosokat a széleken, és remek lövőrepertoárt is sikerült a középpályára szerveznie.

Kapusposzton Pedro Gallese játékát láthatjuk majd a tornán, aki a mexikói Veracruz csapatában futballozik, esetleges cseréje Carlos Cáceda lehet.

Védelmében nem gyakori a változtatás, bal oldalon Miguel Trauco, a két belső védő pozícióban Christian Ramos és Anderson Santamaria szokott rendszeresen kezdeni, az ő cseréjük a veterán belső védő Alberto Rodríguez lehet. A jobbhátvéd szerepében pedig minden bizonnyal Luis Andvíncula-t láthatjuk.

A középpálya közepén Renato Tapia (Feyenoord), mellett az amerikai bajnokság légiósa Yoshimar Yotún, valamint valamivel támadóbb szerepkörben Christian Cueva szerepelhet.

A bal szélen Édison Flores (Aalborg), a jobb szélső támadó pozíciójában pedig a Watfordban futballozó André Carillo élvezi a bizalmat. A korábban Dzsudzsák Balázs, valamint Szalai Ádám játékostársaként a PSV-t, és a Schalke-t is megjáró Jefferson Fárfán (33) jelenleg a Lokomotív Moszkva játékosa, a két szélső, valamint a támadó középpályás szerepkörben is kiválóan megállja a helyét, bár valószínűleg rá már inkább csereként számít a szövetségi kapitány.

Középcsatár poszton sokáig nem lehetett biztosan tudni, hogy a válogatott csapatkapitánya Paolo Guerrero ott lehet-e majd egyáltalán a vb-n, hiszen doppingvétség miatt kiszabott 14 hónapos eltiltása torna időszakára is kihatna, de végül eltiltását felfüggesztették a világbajnokság idejére. Cseréje Raul Ruidíaz lehet.

Összességében a perui tényleg nagyon szervezett gárda, aki bárki dolgát megnehezítheti, akár Franciaországét is, bár elsősorban a csoportból való továbbjutáshoz a másik két csapat ellen kellene alkotni valamit, amelyre minden esélyük megvan. Azonban mivel a keret egyik tagja sem volt még kint világbajnokságon, ez a csoport kezdésnek lehet túl nagy falat lesz, mindenesetre kíváncsian várom mit tudnak nyújtani, ha már a 2. kalapból sorsolták őket a csoportba.

Tipp a csoportban: 4. hely
Tipp a végső helyezésre: csoportkör

Már csak 9 napot kell várni és újra itt van a futball világbajnokság. Ebben a sorozatomban bemutatom a csapatokat, azok legfőbb erősségeit, gyengéit, esélyeit és, hogy milyen játék várható tőlük.

Ausztrália már-már állandó résztvevője a világbajnokságoknak - főleg amióta átkérte magát az ázsiai kvalifikációs rendszerbe - hiszen már sorozatban negyedszerre sikerült kijutniuk, úgy hogy ezt a sorozatot megelőzően mindössze egyszer sikerült kijutniuk a tornára. A 2006-os világbajnokságra még Óceánia selejtezőköréből jutottak ki, az azt követő 3 tornára viszont már az ázsiaiból. Érdekesség, hogy az elmúlt 3 világbajnokság mindegyikén részt vett, de még egy percet sem játszott az ausztrálok veterán kapusa, Brad Jones (36), nem úgy mint Tim Cahil (38), aki az előző 3 torna mindegyikén betalált. Ők képviselik tehát a rutint a csapaton belül. Mondhatni kissé rapszódikus a teljesítményük, ha jó napjuk van képesek hengerelni a pályán, mint Csehország ellen (4-0), vagy épp a fordítottja történik velük ellenkező esetben, ezt példázza a Norvégia elleni 4-1-es zakó. Nem is sikerült kijutniuk a tornára egyenes ágon, csak a Szíria és Honduras elleni playoff körök során, persze azóta szövetségi kapitányt is váltottak, szóval ki tudja meddig juthatnak az főnökkel.

Az új kapitány Bert van Marwijk a felkészülési mérkőzések előtt vette át a csapat irányítását, így ezekből a mérkőzésekből lehet következtetni a játék és a csapat összetételére. Felállás szerint a 4-2-1-2-1-et favorizálja a holland mester és az mindenesetre levehető a játékukból, hogy jól használják a széleket, és onnan befelé játszva a labdát próbálnak mielőbb lövőhelyzetet vagy ziccert kialakítani. Az ausztrálok játéka még koránt sincs kész, de hogy veszélyes ellenfél lehet jóformán bárkire, az már most kitűnik. Mivel a következő mérkőzésük pont hazánk válogatottja ellen lesz 9-én, végignézhetjük mi is, hogy hol tart a fejlődésben a csapatuk, azt azért remélem, hogy nem duplázzák meg a csehek elleni góljaik számát ellenünk. Még szerencse, hogy a Marwijk féle holland válogatottól 2010-ben "csak" 6-ot kaptunk.

A kapuban Mathew Ryan a Brighton 26 éves hálóőre az első számú portás, cseréje Brad Jones (Feyenoord) lehet, hátha összejön neki a vb szereplés.

Jobbhátvéd pozícióban Joshua Risdon kaphat szerepet. Középen a védekező középpályásból védővé avanzsált Mark Millingan, vagy Milos Degenek, esetleg Trent Sainsbury (Grshoppers) játéka valószínű. A bal oldali védő pozícióban pedig Aziz Behich bevetésére van a legnagyobb esély.

A két védekező középpályás a Huddersfield légiósa Aaron Mooy, valamint a válogatott csapatkapitánya az Aston Villaban szereplő Mile Jedinak lehet, pótlásukat Massimo Luongo (QPR) oldhatja meg esetlegesen. Nem sokkal előttük az előre játék támogatásaként a Celtic játékosa Tom Rogic, vagy Jackson Irvine (Hull City) játszhat. Továbbá a veterán Tim Cahill szintén bevethető a poszton, vagy épp előrébb tolva középcsatárként, ha mást nem csereként, egy félidőre, vagy 30 percre beállva.

A jobb szélső feladatát minden bizonnyal, a Dárdai Pál keze alatt dolgozó Mathew Leckie oldhatja meg, míg bal szélen bevetésre vár Robbie Kruse, vagy az ékként is bevethető Andrew Nabbout. A középcsatár posztján a Luzern támadója Tomi Juric rohamozhatja az ellenfelek kapuját.

Bert van Marwijk, aki miután kijuttatta Szaud-Arábiát a világbajnoki tornára Ausztráliában találta meg számítását, melyet mindössze 3 mérkőzés óta irányít. Ha azt nézzük, hogy első meccsétől a norvégok elleni vereségtől, a Kolumbia elleni döntetlenen át, a cseh válogatott tönkreveréséig eltelt idő alatt felépítette a csapatát, akkor minden szép és jó a kenguruk háza táján, de persze azért ez nem ilyen egyszerű. Mindenesetre ha a szebb napokat is megélt Ausztrália az ő szárnyai alatt új erőre kap, akkor akár könnyen meglepetést is okozhat csoportjában. Ezt a meglepetést értsük úgy, hogy a 4. utolsó kalapból sorsolták őket ebbe a kvartettbe és azért Dánia és Peru ellen lehet keresnivalójuk, ha valóban Marwijk hozza el az áttörést. Persze az is lehet, hogy csak a véletlen hozta így a felkészülési időszak mérkőzéseinek sorát és a csapat még mindig csak keresni fogja a játékát, mindenesetre ezek biztató előjelek lehetnek számukra.

Tipp a csoportban: 3.hely
Tipp a végső helyezésre: csoportkör

Már csak 9 napot kell várni és újra itt van a futball világbajnokság. Ebben a sorozatomban bemutatom a csapatokat, azok legfőbb erősségeit, gyengéit, esélyeit és, hogy milyen játék várható tőlük.

A C jelű kvartett toronymagas esélyese a francia válogatott, amely a legértékesebb kerettel rendelkezik a világbajnokság mezőnyében. Szövetségi kapitányuk Didier Deschamps már lassan 6 éve irányítja az alakulatot, amely a két évvel ezelőtti hazai rendezésű Európa-bajnokságon ezüstérmet szerzett. A csapat legnagyobb ereje talán a keret mélységében van, hiszen tulajdonképpen lehetetlen úgy összerakni a kezdő 11-et, hogy ne maradjon ki egy topklub meghatározó játékosa. Kapásból a keretből is olyan játékosok maradtak ki, mint az Arsenal csatára és belső védője, Lacazette és Koscielny, valamint a PSG-s Rabiot, és akkor még folytathatnám tovább.

A francia csapat remek erőkből áll, és Deschamps kapitány posztonként több kiváló játékos közül válogathat, ami a hosszú torna esetén különösen előnyös. Viszont kérdés, hogy csapatként mennyire áll majd össze a válogatott. Az jól látható, hogy rengeteg egyéniség van a keretben, akik előszeretettel vállalkoznak lövésre, cselekre, legyen szó akár szélső hátvédekről, akár középpályásokról vagy csatárokról. A csapat kulcsfigurája Mbappé lehet, aki több poszton is képes kiemelkedőt nyújtani. Alapvetően is egy fiatal, gyors gárdáról beszélhetünk, viszont hiányosságuk, hogy egyéni megoldások jellemzik őket, és ez a csapatjáték kárára mehet. Deschamps mester a 4-1-2-3-as vagy a 4-2-1-3-as hadrend híve, így állítva fel védekezőbb, vagy támadóbb felfogású alakulatot.

A kapuban minden bizonnyal Hugo Lloris állhat majd a tornán, aki a Tottenhamben évek óta stabilan jó formát mutat. Ezen kívül a két belső védő Umtiti (Barcelona) és Varane (Real Madrid) helye körül nincsenek kérdőjelek a hátsó alakzatban, esetleges helyettesük Adil Rami lehet. A bal oldali védő szerepét Benjamin Mendy (Manchester City), vagy Lucas Hernández (Atletico Madrid) kaphatja meg, míg jobb oldalon a fiatal Pavard, vagy pedig Djibril Sidibé kaphat játéklehetőséget.

A védelem előtt közvetlen, labdaszerző szerepkörben N'Golo Kanté kihagyhatatlan tagjává vállt a csapatnak. Mellette kissé előrébb Paul Pogba, valamint Tolisso, szerepeltetése tűnik a legvalószínűbbnek, bár rotálási lehetősége is bőven akad a belső középpályán Deschamp mesternek. Bevetésre vár, Blaisie Matuidi (Juventus), valamint Steven Nzonzi (Sevilla) is.

Jobb illetve, bal szélen Kylian Mbappé és Ousmane Dembélé játékára van a legnagyobb esély, míg a középcsatár Antoine Griezmann lehet.

Amennyiben 2 védekező középpályással és egy támadó középpályással állna fel középen a francia mester, a Lyonban remek idényt futó Nabil Fekir lehetne a támadó középpályás, helyette a már említett Griezmann is játszhatna itt mint árnyékék, ebben az esetben Olivier Giroud lehetne a középcsatár a csapatban.

Ennek a francia csapatnak minden esélye megvan arra, hogy messzire jussanak a tornán, bár még rendkívül fiatal alakulat, és elsősorban a következő vb-re érhetnek be. A csoportból való továbbjutás mondhatni az első helyen elvárás a gárdának, és így talán a legerősebb csapatokat is elkerülnék, de a végső győzelemhez sokat kellene fejlődniük még csapatként.

Tipp a csoportban: 1.hely
Tipp a végső helyezésre: 4.hely

Már csak 10 napot kell várni és újra itt van a futball világbajnokság. Ebben a sorozatomban bemutatom a csapatokat, azok legfőbb erősségeit, gyengéit, esélyeit és, hogy milyen játék várható tőlük.

Carlos Queiroz a harmadik leghosszabb ideje regnáló szövetségi kapitány a világbajnokságon, volt ideje tehát egységbe kovácsolni az iráni csapatot, mindenesetre azt nem mondhatni, hogy rossz munkát végezne, hiszen sorozatban második alkalommal vezette ki csapatát a nagy tornára, minderre eddig egyetlen elődje sem volt képes. Már az is meglepetés lenne, ha pontot szerezne az iráni válogatott a tornán, de erre minden lehetőségük adva lesz az első találkozójukon Marokkóval szemben. Négy éve mindez sikerült, és nyitómeccsükön megtréfálták Nigériát (0-0), vajon most is sikerül?

Kifejezetten jó mérleggel érkeznek a világbajnokságra, az elmúlt 15 meccsükből mindössze 2-őt veszítettek el és 3 alkalommal játszottak döntetlent. Az jól látható, hogy Queiroz mester jól megszervezte a védekezést, nem mondhatni, hogy sok gólos mérkőzéseket játszanának. Vagy a 4-1-2-2-1-es vagy a 4-2-1-2-1-es hadrendet favorizálja a csapatnál a portugál mester, bár nagyrészt amúgy is a védekezés a feladata a játékosoknak.

Általában Alireza Beiranvand nevével kezdődik az iráni csapat felsorolása, legalábbis a fontosabb meccsekre rendre őt rakja a kezdőbe a kapitány.

A védelem közepén Morteza Pouraliganji mellett valószínűleg, az eredetileg védekező középpályás Roozbeh Cheshmi kaphat szerepet. Ebben szerepet játszhat, hogy a rutinos középső védő Pejman Montazeri sokáig vállproblémákkal küszködött és ugyan mostanra ez rendbe jött, de kérdés milyen állapotban van és, hogy mennyire meri majd bevetni őt a mester. Bal- és jobbhátvéd poszton az Oroszországban játszó Milad Mohammadi illetve a belgiumi légiós Ramin Rezaeian mellett a mindkét poszton bevethető Ehsan Hajsafira (Olympiakos) is számíthat a szövetségi kapitány.

Középpálya közepén gyakran játszik egyel feljebb tolva az imént már említett Hajsafi, illetve a csapatkapitány a szintén görög légiós Masoud Shoajei, valamint a fiatalabb generáció képviselője Ezatolahi (Amkar Perm). Olykor támadók is helyet kapnak itt, mint például Ansarifard, Taremi, vagy a korábbi német utánpótlás válogatott, a 31 éves Ashkan Dejagah. Azonban lényegét tekintve nem is a pozíció számít, hiszen az előretolt éken kívül gyakorlatilag minden játékos fegyelmezetten visszaáll és megszállja a térfelét, így tehát a szélsőként jegyzett játékosok, Torabi és az Alkmaar alkalmazásában álló Jahanbakhsh is védekezéssel foglalkozik a mérkőzések nagy részében.

A legnagyobb szabadsággal talán a középcsatár rendelkezik a csapaton belül, aki általában a Rubin Kazanyos Sardar Azmoun, a keret legértékesebb labdarúgója.

Nem megszólva az Irániak védekező taktikáját, mert valahol érthető is, de ha izgalmas, pörgős találkozóra vagyunk kíváncsiak, ne iráni válogatott meccset válasszunk. A csoportban a realitás az utolsó két pozíció valamelyikére predesztinálja őket.

Tipp a csoportban: 4. hely
Tipp a végső helyezésre: csoportkör

Már csak 10 napot kell várni és újra itt van a futball világbajnokság. Ebben a sorozatomban bemutatom a csapatokat, azok legfőbb erősségeit, gyengéit, esélyeit és, hogy milyen játék várható tőlük.

Marokkó volt az első afrikai csapat amely továbbjutott csoportjából a világbajnokságok történetében 1986-ban, erre most aligha van esélyük, pedig szerepel a csapatban olasz, angol, francia, holland, török és spanyol légiós is szép számmal, csak hát az a fránya csoportbeosztás. Mindenesetre hatalmas meglepetés lenne, ha az Atlasz oroszlánjai, megelőznék a portugál, spanyol kettős valamelyikét és akkor még az sem biztos, hogy egyáltalán Irán válogatottját elverik, hiszen eléggé összeszokott gárda a perzsáké is.

Hervé Renard alapvetően 4-2-1-2-1-es felállásban szereti harcba küldeni a csapatát, ahol az előretolt ék mögött elhelyezkedő, két támadó szellemű középpályás, előszeretettel vált oldalt egymással, hol az egyik, hol a másik oldalon feltűnve. Emellett remekül használják a széleket, és a támadásokba rendszeresen bekapcsolódó szélső védők révén gyakran a védők mögé tudják játszani a labdát. A pontrúgásoknál Boussoufa rúgótechnikájában is bízhatnak. Viszont mivel a szélső hátvédek sokat lépnek fel a támadásokkal, a helyükön válaszcsapást vezethetnek az ellenfelek, és a tizenhatoson belül is előfordulnak a határozatlanságból adódó hibák. Mindent egybevetve a marokkóiak tetszetős támadójátékot játszanak, viszont védekezésben bőven akadnak hiányosságok, így nem tudhatjuk mire lesz elég mindez erősebb válogatottak ellen, márpedig azokból csoportjukban kettő is szerepel.

A kapuban minden bizonnyal Munír kapus fog kezdeni aki a spanyol Numancia hálóőre, bár szerepel a csapatban a Gironás Bono is, ám Renard kapitány eddig, inkább előbbit favorizálta.

A védelem közepén a válogatott csapatkapitánya a Juventust erősítő Medhi Benatia mellett a legvalószínűbb Romain Saiss szerepeltetése, a Wolverhampton védekező középpályása a válogatottban rendszeresen hátrébb játszik, belsővédő pozícióban. Jobb oldalt a Real Madrid ifjú tehetsége Achraf Hakimi, vagy a középpályáról hátrébb játszó Dirar szerepelhet. A védelem bal oldalán pedig Hamza Mendyl kaphat helyet, vagy a jobb oldalról a balra átrakott Hakimi.

A középpálya közepén alapvetően három játékos alapembernek számít a marokkóiak francia mesterénél. A Feyenoordot erősítő Al Ahmadi, valamint a korábban az Anderlechtben, illetve az Anzsiban is megforduló Moubarak Boussoufa (Juhász Roland, majd Dzsudzsák Balázs csapattársaként), akinek korábbi szélső pozíció helyett a középpálya közepén talált új szerepkört a kapitány, ők ketten inkább védekező feladatot látnak el. Előttük, mintegy irányító pozícióban a Galatasaray támadó középpályása Belhanda élvezi a bizalmat.

Bal szélen az Ajaxban kitűnő évet futó Hakim Ziyech, míg a jobb szélső pozícióban a korábban a PSV-ben Dzsudzsák csapattársaként szereplő Nordin Amrabat kaphat szerepet, őt esetleg a másik Amrabat, a Feyenoord fiatal tehetsége Sofyan válthatja, védekezőbb szellemű csapat kialakítása érdekében. A középcsatár poszton sem gyakorta változtat Renard mester, így a rutinos törökországi légiós Khalid Boutaib pályázik a legnagyobb eséllyel rá.

Csoportjukat rögtön a legkönnyebb ellenféllel szemben kezdik, majd azt követi a portugálok illetve a spanyolok elleni mérkőzésük. Az Irán feletti diadal nem tűnik lehetetlen küldetésnek, viszont a csoport valamelyik továbbjutó pozíciójának eléréséhez már komoly bravúrra lenne szükségük.

Tipp a csoportban: 3.hely
Tipp a végső helyezésre: csoportkör

Már csak 11 napot kell várni és újra itt van a futball világbajnokság. Ebben a sorozatomban bemutatom a csapatokat, azok legfőbb erősségeit, gyengéit, esélyeit és, hogy milyen játék várható tőlük.

Julen Lopetegui kinevezésével a tiki-taka és a villámgyors kontrajáték nagyszerű ötvözete lépett életbe a spanyol válogatottnál. Olyan ritmusváltásokra képes ez a csapat, amelyre csak kevesen a mezőnyből. Iniesta keretet ad a játéknak, és Thiagoval, valamint Iscoval kiegészülve az őrületbe tudják kergetni az ellenfelek védelmét. A gárda csapatrészenként és egészében is összeállt, nagyon egyben lévő társaság hatását keltik, úgyhogy gyenge pontjuk sem igen van. A legnagyobb hiányossága talán az lehet a spanyoloknak, hogy túl nagy százalékban pazarolják el a lehetőségeiket és nem tudják lezárni a meccseiket. Formáció szerint 4-3-2-1-es alakzatban játszanak, ahol az ék mögött elhelyezkedő támadó középpályások könnyed átfolyást biztosítanak a labdának a tizenhatos előterébe, így villámgyorsan fel tudnak állni az akciókhoz akár 7-8 emberrel is.

Kapusposzton David de Gea helye megkérdőjelezhetetlen, hiszen évek óta csúcsteljesítményt nyújt. A védelemben is leginkább Carvajal sérülése okozhat fejfájást a kezdőcsapat kialakításában. A jobbhátvéd ugyan állítólag felépül a torna kezdetére, de a kérdés, hogy ezzel párhuzamosan a helyét is visszaszerzi e vajon a kezdőcsapatban. Eddig pótlását nagyrészt a fiatal Odriozola jól megoldotta. Belső védő párosuk Ramos és Pique amennyire ellenségesek egymással klubjukban, annyira elmozdíthatatlanok egymás mellől a válogatottban. A védelem bal oldalán minden bizonnyal Jordi Alba fog kezdeni. Mindemellett, ha változtatásra lenne szükség hátul, a több poszton bevethető Nacho és Azpilicueta is kéznél lesz.

A belső középpályán Busquets sérülése óta a Koke, Thiago Alcantara, Iniesta hármas ágyaz meg a biztos passzjátéknak. Ha Busquets újra játékra alkalmas állapotba kerül, azt Koke bánhatja majd a leginkább.

A bal oldali támadó középpályás poszton Isco kizárólagos szerepeltetése biztosnak tűnik, jobb oldalon David Silva, vagy a fiatal Asensio kaphatja meg a lehetőséget. Középcsatár poszton a kapitány valószínűleg Iago Aspasnak vagy Diedo Silvanak szavaz majd bizalmat, meglepetésre a Chesea ászát, Alvaro Moratat ki sem vitte a világbajnokságra. Arról meg ne is beszéljünk, hogy a Sául Nígez és Lucas Vázquez valószínűleg csak a padon fog ücsörögni a torna nagy részében.

Spanyolország könnyű csoportban kezd és viszonylag kényelmes ágra is kerülhet belőle, legalábbis, ha Portugáliát megelőzi, ebben az esetben, és ha javítani tudnak a helyzetkihasználásukon, akár a döntőig is elmenetelhetnek.

Tipp a csoportban: 1.hely
Tipp a végső helyezésre: győztes

Már csak 11 napot kell várni és újra itt van a futball világbajnokság. Ebben a sorozatomban bemutatom a csapatokat, azok legfőbb erősségeit, gyengéit, esélyeit és, hogy milyen játék várható tőlük.

Mi más is lehetne egy friss Európa-bajnok célja, mint hogy a kontinenstorna után a világbajnoki serleget is a magasba emelhesse és mi más lehetne Ronaldoé, az utolsó láncszem, ami tökéletes karrierjéből hiányzik. Portugál oldalon minden adva van a bizakodáshoz, fiatal csapatuk van, náluk játszik a világ egyik legjobb támadója, és szövetségi kapitányuk a tökélyre fejlesztette az eredménycentrikus futballt, és megnyerték az EB-t. Persze szerencse is kellett mindehhez, mert hát melyik magyar sportbarát ne emlékezne, hogy a kontinensviadalon, már akár ellenünk, a magyar válogatott ellen is kieshettek volna még a csoportkörben. Nem így alakult, és ha totális unalomba fulladó meccsken is, de elszenvedtek a döntőig, ahol a házigazda franciák ellen is lehúzták a redőnyt hátul. Mert ugye támadó focival lehet meccseket nyerni, de nagy tornát csak jó védekezéssel.

Az Európa-bajnokság óta eltelt 2 évben ez a portugál csapat csak fejlődött, fiataljai nagyobb csapatokba szerződtek és épültek be többnyire sikeresen. Védelmük továbbra is stabil pontja a csapatnak, habár a rutin lehet, hogy már a teljesítmény kárára fog menni, hiszen meghatározó hátvédjeik, már jócskán csúcsformájukon túl vannak. Így José Fonte (34), Pepe (35) és Bruno Alves (36) is már gyengébb, kínai, török, skót ligákban futballoznak. Alapvetően 4-4-2-es formációban játszanak, ahol a két szélső középpályás és a szélső hátvédek is gyakran fellépnek segíteni a támadásokat. A rutin és a fiatalság tulajdonképpen nagyszerűen ötvöződik a csapatban és kis szerencsével, akár a világbajnokságon is sokáig menetelhetnek.

A kapusposzt elsődleges várományosa a selejtezősorozatot végig védő Ruí Patricio, még akkor is, ha a felkészülési mérkőzések egyikén sem kapott lehetőséget. Azonban ha mégsem őt szerepeltetné a Portugál mester Fernando Santos, akkor vélhetően a veterán Beto kerül majd bevetésre.

A szövetségi kapitány amúgy is bízik a korosabb játékosokban, a védelem közepén a legnagyobb valószínűség szerint a már korábban említett Fonte és Pepe lesznek a kezdőbe jelölve. A bal és jobb oldalon a már fiatalabb generációhoz tartozó dortmundos Guerreiro, valamint Cédric Soares helye is stabil.

A belső középpályán már több variációs lehetőséggel számolhat a kapitány, a legvalószínűbb Mouthinho és William Carvalho játéka, de Adrien Silva is játékra jelentkezne. A legnagyobb kimaradó a poszton, a korábban szupertehetségként beharangozott Renato Sanches, és a Barcelonában gyengén teljesítő André Gomes, akiket el sem vittek a tornára.

A két szélen valószínűleg labdabiztos, befelé játszó játékosok szerepelnek majd a kezdőben, így Joao Mario és a Manchester City játékosa Bernardo Silva. Variálási lehetőségként, őket, a védők mögé előszeretettel bemozgó Gelson Martins válthatja, valamint ha gond van, Santos mester még mindig be tudja dobni a titkos fegyverét Quaresmát is.

Elől a két csatár egyike természetesen Ronaldo lesz, aki 4. világversenyére készülhet, mellette az imént említett szélsők feljebb tolása mellett játszhat valamelyik ifjú tehetség André Silva, vagy Goncalo Guedes is, szóval sérülések esetén sem lesz nagy gondban a kapitány, ha változtatni kényszerül majd.

A portugál csapatról elmondható, hogy nem nagyon szerepel olyan labdarúgó a keretben, akit ne merne nyugodt szívvel felküldeni a pályára a szövetségi kapitány. Persze nagyon sok fog múlni Cristiano Ronaldo játékán és egész személyiségén is, hiszen igazi vezérévé vállt ennek a válogatottnak, ami az Európa-bajnokságon is megmutatkozott. Hogy az a remek összhang, amit ott is észre lehetett venni idősebb és fiatalabb játékosok közt, most is jelen lesz e majd, az határozhatja meg szereplésüket is. A csoportból nem lehet kérdés a továbbjutásuk a spanyolok mellett, de hogy hányadik helyen, arról pont az első mérkőzésük a spanyolokkal dönthet, mivel a csoport másik két csapata Marokkó és Irán vélhetően csak asszisztálni fog a két futballóriás játékához.

Tipp a csoportban: 2.hely
Tipp a végső helyezésre: negyeddöntő