Két hét és itt a világbajnokság, melynek közeledtével megindítom futballblogomat. Ebben a sorozatomban bemutatom a csapatokat, azok legfőbb erősségeit, gyengéit, esélyeit és, hogy milyen játék várható tőlük.

Az első részben a házigazda orosz válogatottal foglalkozom. Amennyire biztosnak tűnik a házigazda Oroszország továbbjutása a csoportból, ugyan olyan könnyen le is szerepelhetnek és ki is eshetnek már a csoportkörben. Mivel két éve tulajdonképpen nem is volt tétmeccsük, nehéz megtippelni elsőre, hogy milyen arcukat mutatják majd a tornán. Aki látta és emlékszik még hazánk elleni tavaly júniusi barátságos mérkőzésükre, játékuk korántsem volt meggyőző és leginkább rutinjukból fakadó 3 villanás miatt lett olyan nagyon sima az a 3-0. Ellenben a spanyolok elleni 3-3 során már igazán lendületes és gyors támadójátékot mutattak be. Játékukban alapvetően nincs meglepetés, a tipikus oroszos rakkolós futballt játsszák, nagy valószínűséggel minden mérkőzésük izgalmas lesz, bár gólparádéra nem számíthatunk, viszont az erősebb ellenfelekkel szemben is pariban lesznek majd - hacsak épp a gyengébbnek vélt ellenfelek ellen nem betliznek. Úgyhogy vagy mint revolverből kilőtt golyó a csoportkörben lendületet véve fognak átzakatolni a mezőnyön, vagy ki sem tudnak majd lőni a rajtnál.

A legutóbbi mérkőzésekből - bár ugyan próbálkoztak a 4-2-3-1-es és az 5-2-2-1-es formációval is - a 3-5-2-es felállásra lehet következtetni a világbajnokság mérkőzésein is. A csapat legbiztosabb pontjának a CSKA Moszkva 32 éves hálóőre, Igor Akinfeev tekinthető, aki a csapatkapitányi karszalagot is viselni fogja a tornán.

A Cherchesov mester által favorizált 3 védős rendszer stabil tagjai a bal oldali és a középső védő pozíciójában Kurdyashov, valamint Granat, akik egyaránt a 31. életévükben járnak, amin nem is kell meglepődni, hiszen az oroszok kerete alapvetően korosabb játékosokból áll. Emellett a hátsó alakzat stabilitását, valamint korindexét jelentősen rontja, hogy tornára nem utazhat el a védelem tengelyében korábban fontos szerepet kapó 24 éves Giorgi Jikia, helyette a veterán Sergey Ignashevich (38) szerepel az utazó keretben. Kérdés, hogy ő mennyit fog szerepelni, valamint, hogy ha szerepel, miatta átállnak e a 4 védős rendszerre, mintegy rá építve, illetve, hogy kinek fog végül a védelem jobb oldalán bizalmat szavazni a mester.

A belső középpályán már nagyobb variációs lehetőségei vannak a csapatnak, de talán a legvalószínűbbnek a Dzagoev, Golovin, Kuzyaev hármas tűnik, ahol előbbi mellett a rutin és a játékosérték szól, míg utóbbi kettő inkább a szövetségi kapitány favoritjai. Azonban az aktuális fittség és forma alapján gyakori rotálásnak volt kitéve a csapatrész a felkészülési időszak során is, így mondhatni a legnagyobb kérdőjelek is itt jelentkezhetnek majd a kezdőben.

A két elnyűhetetlen szélső Yuri Zhirkov (34) és Aleksandr Semedov (33) helye biztosnak látszik a bal és jobb oldalon. Állandó zakatolásukkal kulcsszereplői a csapatnak mind védekezésben, mind a támadásépítésnél. A góllövés pedig egyértelműen Fedor Smolovra hárul, tulajdonképpen az ő formájától függ a csapat sikere is, mert ha jó napja van akár egymaga is el tud dönteni egy párharcot. Két csatáros rendszerben az éktársa Kokorin elhúzódó sérülésével az alapvetően támadó középpályás szerepkörben játszó Aleksey Miranchuk lehet, akinek ikertestvére is a keret tagja.

Elsősorban a hazai pálya miatt a csoport egyik favoritja az orosz válogatott, amely azonban könnyen zavarba hozható, gyorsasággal és egy-egy ritmusváltással, így például Mohamed Salah sok zavart okozhatna a védelmükben - már ha tényleg felépül addigra - és így ha uruguayi dominanciával számolunk a csoportban, akkor lehet, hogy pont Egyiptommal vívhatja a legnagyobb harcot a továbbjutásért a csapat.

Tipp a csoportban: 2.hely
Tipp végső helyezésre: nyolcaddöntő